Már az internet előtt is voltak módszerek arra, hogy megismerhessük a vásárlók gondolkodásmódját, véleményét bizonyos dolgokkal kapcsolatban. Ez többnyire kérdőívek kitöltögetését jelentette. Ritkább esetekben pedig akár magukat az embereket is összegyűjthették, akiket aztán a piackutatást készítők csoportosan „interjúvoltak” meg. A marketingkutatásban a fókuszcsoportok mindig is fontos szerepet töltöttek be. Segítségükkel ugyanis a kutatást végzők pontos, konkrét célcsoportok gondolkodásmódját ismerhetik meg. Ezek az információk pedig aztán termékek, szolgáltatások jobbá tételére használhatóak fel.

Marketingkutatás a közösségi médián

Az internet elterjedésével a piackutatók feladata is könnyebbé vált. Elvégre az interneten minden kor és népcsoport megtalálható. De az internet sok-sok vívmánya közül marketingkutatási szempontból ami a legtöbbet ér, az a közösségi média. Tekintve, hogy mára már szinte nincs is olyan internetező, aki valamelyik közösségi oldalon ne lenne megtalálható, ez nem olyan meglepő. Ezt a fajta kutatási ágat netnográfia néven szokás emlegetni . Ez a kifejezés a net és az etnográfia (népcsoportok vizsgálatát jelentő szó) szavak házasságából született. Facebook, Twitter meg miegymás. Annyi közösségi oldal létezik, hogy van bőven miből bogarászni (és akkor a blogokról még nem is beszéltünk…).

Ügyfélelégedettség mérés

A fentebb említett netnográfia tehát sok szempontból igen hasznos. Az ügyfélelégedettség mérésére is nagyszerűen használható. Ami azért jó, mert sok cég nem teheti meg, hogy hatalmas márkaépítő hadjáratba kezdjen. Hanem maguk az ügyfelek azok, akik úgynevezett ” szájhagyomány” alapján terjesztik a jót vagy rosszat cégünkről. Az erről történő adatgyűjtés pedig fontos.